A változás néha fáj, ám ha megfelelően előkészítjük, akkor ennek nem kell így lennie. Igaz ez a vállalati átalakulásra, a szervezetfejlesztésre is. A siker kulcsa a munkavállalók megfelelő felkészítése. 

Amikor ugyanis egy szervezet fejlesztése történik, az elérni kívánt célok, eredmények mellett nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük azt is, hogyan reagálnak majd a kollégák a változásokra. Képesek lesznek-e majd együtt fejlődni? Hogyan tudnak beilleszkedni az új struktúrába? Milyen félelmeik vannak ezzel kapcsolatban, és vezetőként hogyan tudjuk ezeket a helyzeteket kezelni? Ha ezekre a kérdésekre odafigyelünk, az sokat segíthet a bizalom kialakításában. 

Fontos szem előtt tartani, hogy egy-egy helyzetre a kollégák másképp reagálnak. Akadnak olyanok, akik jó lehetőséget látnak a változásokban, míg másokat ezek inkább félelemmel töltenek el.  Ez teljesen természetes és gyakori reakció, amit nem szabad alábecsülni, és megfelelő figyelmet kell fordítani rá a szervezeti változásoknál.  

Ezért fontos, hogy ki, hogyan, mit és mikor kommunikál. Ezzel építjük a bizalmat, ezzel tudjuk a kollégák felé jelezni, hogy bár lesznek változások, de azt együtt csináljuk végig. Világosan meg kell érteniük, hogy miért lesz ez jó nekik, és hogy mit profitál ebből a cég. El kell mondani, hogy változások lesznek, és egész egyszerűen rá kell kérdezni arra, hogy mit gondolnak erről, mit éreznek ezzel kapcsolatban. Sosem szabad elfelejteni, hogy mi többet tudunk arról, hogy mi lesz majd másként, ezért adott esetben nyugodtabbak vagyunk. 

A legfontosabb, hogy mindenképp próbáljunk transzparensen kommunikálni. Üljünk össze közösen, és ne egyesével, mert nagyobb biztonságérzet ad, ha látják, hogy nincsenek egyedül a félelmeikkel. Ez viszont csak akkor fog működni, ha korábban kialakult egy bizalmi viszony a vezető és a csapata között. 

Azt, hogy mennyire könnyű vagy nehéz a kommunikáció a változásról, befolyásolhatja cég mérete is. Nagyobb cégeknél – ahol nem ismerünk személyesen mindenkit – hangsúlyosabb szerepet kap a vállalati kommunikáció, és inkább központi, írásos anyagokkal tudjuk biztosítani, hogy mindenkihez eljussanak a legfontosabb információk. 

A kisebb cégek esetében sokkal inkább számítanak a személyes kapcsolatok. Itt a kollégák mind együtt dolgoznak, a napjaik nagy részét együtt töltik, ez nyilvánvalóan hatással van az itteni kommunikációra is.  

Fontos figyelni arra is, hogy ha más országokban is vannak kollégák, akkor minden bizonnyal kulturálisan is eltérhet a kommunikáció módja. Az amerikai, ázsiai, és európai részlegek teljesen más kommunikációs eszközöket és nyelvezetet igényelnek. Fontos, hogy földrajzi távolságok esetében is ügyeljünk a személyes kommunikációra, még ha fizikailag nem is tudunk találkozni, és lehetőség szerint ne hagyatkozzunk kizárólag az írásos információmegosztásra.